Úgy látszik koncerthiányom volt a német E-tropolis fesztiválról való hazatérés után, mert másnap el kellett mennem a Szimpla kertbe, ahol a londoni székhelyű Black Doldrums lépett fel. A trió az októberben megjelent második, In Limerence albumukat jött népszerűsíteni. Kevin Goddard (gitár/ének), Sophie Landers (dob), valamint az új basszusgitáros, Daniel Armstrong a következőket mondta az új lemezről: „Állandó téma, hogy megpróbáljuk megtalálni a boldogságot egy zavaros modern világban. A tiltakozás idején ez az album már önmagában is tiltakozás azáltal, hogy kifejezi, hogyan kell éreznünk magunkat egy ilyen világban.”

A Szimplában szokás, hogy a kiíráshoz képest fél óra csúszással kezdődnek a koncertek, most sem volt ez másképp. A hangulatos gótik rock és a hipnotikus darkwave/shoegaze keveredett a posztpunk stílussal, a banda szövegileg a sajnálat, a magány, a zavarodottság és a megszállottság témáiba merült bele a mindent elsöprő romantikus vágy állapotát kutatva. Inkább az új dalokra koncentráltak, kettő kivételével az összes dalt eljátszották az új korongról. Az énekes a „Hideaway” és a „Rope” közben lejött gitározni a közönség közé, aminek láthatóan sokan örültek. Nagy táncolás volt a parkettbarát „Painting Smiles” alatt, a „Dying For You” hangzásilag pedig mintha a 80-as évekből bukkant volna fel. Óriási pogózás kerekedett ki az utolsó, „Mae’s Desire” számra. A koncert végén felállt a dobos csajszi és előre jött meghajolni, nagyokat néztünk, hogy magas talpú holdjáró bakancsban nyomta végig az egyórás előadást. Aki szeretett volna, fotózkodhatott a tagokkal, illetve vásárolhatott a merch-ből. Kellemes este volt, a banda remekül kibányászta a poszt-punk és a shoegaze hatásait. A dalok buja, mégis jeges hangzásvilágon sodródtak, mi pedig egy újabb merülést tettünk a hangulatos poszt-punk mélységeibe.