Múlt hét pénteken egy igazán különleges fellépőt fogadhatott az A38-hajó! A kései órára meghirdetett bulira nem tudták időben elkezdeni a kapunyitást (gondolom az előző együttes koncertje csúszhatott picit), így az emberek már a bejáratnál elkezdték az ismerkedést, s kíváncsian tekingettek befelé. A dermesztő hideg ellenére egyre többen lettek, és éjfélre már a bevezető híd is megtelt várakozó emberekkel. Nem csak technora vágytak, hanem kifejezetten élő technora! Ekkor még nem tudtuk, hogy két artist is helyet kap majd a hajón.

A hajnali bulit Inti Avina nyitotta meg, akinek elektronikus tribal/house jellegű zenéje leginkább az internetes platformokról ismerhető és az After Cooking-val együtt többször is fellépett már nemzetközi koncerteken is. Vibráló hangzásához tranceszerű énekhang társult, néhány dalban pedig hegedűt és hosszúnyakú lantot is használt.

Az After Cooking (techno meets garbage) projektben nem véletlenül szerepel a “garbage” szó. Kezdetben a holland nemzetiségű zenész többé- kevésbé használt háztartási tárgyakon dobolt, utcazenészként. Mára már különböző tárgyakból készült, jól felszerelt, sajátos hangszerparkja van, amelyen dobolva vagy éppen vokalizálva hoz létre a technora jellemző elektronikus hangzásokat, majd számokat. Hogy hogyan? Minden hangot ő maga játszott fel, amiket aztán kis változtatásnak vetett alá: megfűszerezte térszimulációs effekttel, zengetéssel, hangmagasság modulálóval, így hozva létre azokat a szekvenciákat, melyeket élőben loopolt.

A hangszeres paletta elég sokrétű volt: zenei hangokra hangolt PVC csövek sorakoznak a lábasok, fémlemezek mellett. Habár használt néhány hangszert, kongát, kalimbát, ukulelét, bongót, igazi nagyszerűségét a saját maga épített hangszerek adták: a PVC szaxofon vagy a PVC csövekből készült dupla síp. Minden hangot adó tárgy külön mikrofonnal volt csatlakoztatva a laptophoz és ezeken kívül még vokálmikrofon és térmikrofon is körbevette. Szinte emberfeletti teljesítménnyel adta a folyamatos tempót és lüktető ütemeket másfél órás szettje alatt, végig a földön ülve vagy guggolva.

Zenéje inkább egy egyedülálló, önálló est volt, az utazás darabjai pedig önálló elektronikus világot hoztak létre, mivel ez a fellépés jellemzően improvizatív volt; a ritmusok szabadon szárnyalását a közönség reakciói, az est hangulata és a közösen megélt energiák vezérelték. A hajó közönségét is egy másik univerzumba repítette ezen a koncerten, ahol az akciók- reakciók körkörös hullámzása egy közös kis univerzumot hozott létre; eredménye pedig egy hajnalig tartó felfrissítő, monoton táncolás volt.

Cikk és fotó: Kovács Kinga, Némedi Tamás