Vasárnap, a gyereknap alkalmából rendezett újpesti ingyenes eseményen a Hauber X Bonanza különleges hangulatú, közel másfél órás zenei utazásra invitálta a közönséget: nosztalgia, közösség, mosolyok és Bonanza Banzai dalok minden mennyiségben. A rajongók már jóval a kezdés előtt megtöltötték a teret, a banda pedig egy emlékezetes műsorral hálálta meg a szeretetet.

A koncert már a kezdés előtt öt perccel elindult: a kivetítőn az „Adj Esélyt” című dal videóklipje futott, amely tökéletes ráhangolódást jelentett az estére. Az intró alatt elsőként Zsolt lépett a színpadra és rögtön csókot dobott a rajongóknak, amit hatalmas ováció fogadott. Nemsokára megérkezett a gitáros Laci is, végül pedig Attila jelent meg a piros-fekete öltözékében, a jellegzetes sapkájában és napszemüvegében. Ahogy elfoglalta helyét, felcsendültek a „Tánc” első hangjai és kezdetét vette a mulatság.

Attila hamar megjegyezte, hogy gyereknapon mindannyiunkban feltámad a gyermeki én, majd ennek szellemében következett a „Feltámadás”, amelyet a klubkedvenc „Újra Élsz” követett. A lendület nem tört meg, hiszen nagy örömünkre velünk maradt a „Szárnyas Fejvadász” is, amely után a dalnok mosolyogva felvezette: „Ennek a fejvadásznak rosszkedve van talán…?” és már szólt is a „Rosszkedv”. A hangulatot a kissé melankolikusabb „Térj Vissza” mélyítette tovább.

Az énekes ezután elárulta, hogy a koncert egyik kedvenc része következik, mert „elkezdhetnek dörömbölni a vágyak”. A közönség pontosan tudta, mi jön: a „Dörömbölnek A Vágyak”, amely alatt Attila bemutatta a zenekar tagjait is. A lendületet a „Calypso” vitte tovább, majd érkezett egy „provokatív dal, de kéretik nem félreérteni”, mondta Attila és természetesen a „Provokatőr” csendült fel.

„Jól érzitek magatokat?” kérdezte az énekes, mire hatalmas üdvrivalgás érkezett válaszul. Ezután egy különleges meglepetés következett. „Kedvenc zenekarunktól eljátszunk egy dalt, nem konferálom fel, mert idő kérdése és rájöttök.” Néhány másodperc múlva már mindenki felismerte a Depeche Mode klasszikusát, az „A Question Of Time”-t.

A műsor következő szakaszában az együttes egy különleges szobába vezetett minket és megszólalt az „A 101-es Szoba”. Ezt követte a „Jóslat”, majd a „Monumentum”, amelyről Attila úgy fogalmazott: „állítsunk itt is a pillanatnak emlékművet”. A főműsort a „Búcsúdal” zárta, amelynek végén Attila dobverőt ragadott, újabb színt adva az előadásnak.

Az este lezárásaként úgy tűnt, az „Ősi Láng” lesz az utolsó dal. Az énekes megköszönte a jelenlévőknek, hogy eljöttek, a zenekar levonult a színpadról, ám a közönség hatalmas üdvrivalgással és tapsviharral követelte a folytatást. Nem kellett sokat várni. Elsőként Zsolt tért vissza a színpadra és újra csókot dobott a rajongóknak. Utána érkezett Laci és Attila is, majd felhangzott a ráadás nyitánya, az „Induljon A Banzáj!”.

„Érdekel titeket még egy dal?”, kérdezte a dalnok. A válasz természetesen egyöntetű igen volt, így érkezett a „Nem Érdekel”, majd a közönségkedvenc „Szerelemisten”, amelynek a vége felé Attila ismét dobolni kezdett. Ezután mosolyogva konferálta fel a következő számot, mint „kevésbé fontos alkotásukat” és megszólalt a „Kihalt Minden”.

A koncert azonban még nem érhetett véget, hiszen – ahogy az énekes fogalmazott – „mert tart még, az 1984-es év”, így következett az „1984”, majd az „Elmondatott” előtt elhangzott a gondolat: „Elmondhatom, hogy elmondatott minden, ami elmondható.”

Végül elérkezett az este utolsó pillanata. Attila megköszönte, hogy a zenekar ennyi mosolygós arc előtt játszhatott, majd megszólalt a „Valami Véget Ért”. A dal alatt az első sorokban állók egymást átkarolva ringatóztak a zene ritmusára. A megható pillanatokat tovább erősítette, hogy Zsolton ekkor már nem volt napszemüveg, így jól látható volt, mennyire megérintette őt is a közönség szeretete és a dal hangulata.

A szám végén egy rajongó feldobta Hauber-es zászlóját, amit később Zsolti aláírt neki és felcsendült a közönség skandálása: „Szép volt, fiúk!”, amely méltó lezárása volt az estének. A koncert után a zenekar tagjai még hosszasan a helyszínen maradtak. Dedikálás, közös fotók és kötetlen beszélgetések következtek, így a rajongók nemcsak egy kiváló koncertélménnyel, hanem személyes emlékekkel is gazdagodhattak. Egy este, amely ismét bebizonyította, hogy ezek a számok évtizedek múltán is képesek összehozni generációkat.