Múlt szombat este a sötétebb indie és post-punk ritmusok vették át az irányítást az A38 Hajó Orr Stúdiójában. A szlovéniai Litijából származó Pavlov egy 2017-ben alakult posztpunk revival és new wave trió, amely sötét tónusú, melankolikus, mégis rendkívül lüktető indie rock hangzást képviselt. A Marcel Kralj (ének, gitár), Domen Malis (dob) és Miha Medvešek (basszusgitár) alkotta formáció előszeretettel építkezett feszültséggel teli basszusfutamokra, fémes dobalapokra és sötét hangulatú szintetizátor-textúrákra. Zenéjük tökéletesen illeszkedett a sötétebb, atmoszférikus elektronikus és gitárzenei vonalba.
Bár a kezdésre nem sikerült teljesen pontosan beérnünk, így a koncertbe már kicsit megkésve, a javában zajló műsor közben kapcsolódtunk be, a zenekar azonnal beszippantott minket az atmoszférájába. A hangulatos, intimebb koncerteknek otthont adó terem közepesen volt tele, ami kifejezetten jót tett az eseménynek: volt elég tér a táncoláshoz és a mozgáshoz, mégis megvolt a klubkoncertekre jellemző közvetlen, családias kohézió a közönség és a zenekar között. Az együttes élőben egy rendkívül profi, dinamikus és energiával teli arcát mutatta meg ennek a sötét új hullámos zenei világnak, ami a koncert végéig teljesen magával ragadta a jelenlévőket.
Ami viszont a leginkább fülbetűnő volt, az a megszólalás. A szlovén trió elképesztően jól szólt: a feszes basszusok és a fémesen csattogó dobtémák tűélesen, átütő erővel töltötték meg a teret, miközben a melankolikus gitárok és az ének sem veszett el a sűrű hangzásban. Bár a számaik között találni olyan angol hangzású címeket, mint a „Soviet”, vagy a „Kormoran”, maguk a versek és az énekrészek kivétel nélkül az anyanyelvükön szólaltak meg. A zenekar tudatosan ragaszkodik a szlovén nyelvhez, mivel szerintük annak hangzása és ritmikája kiválóan illeszkedik a posztpunk és new wave stílusuk sötét, melankolikus atmoszférájához.
Ez a zseniális hangzás és lendület szerencsére a főzenekarra, az olasz Talk To Her-re is maximálisan kitartott. Miután a szlovén srácok tökéletesen bemelegítették a terepet, az olaszok egy még sötétebb, nyersebb és gépiesebb fokozatba kapcsoltak. Az olasz négyesfogat (Padova) sötét, lüktető elektro-wave-rockot játszott, és a legutóbbi, Pleasure Loss Desire című lemezük ridegebb, agresszívabb posztpunk energiáit hozták el a fedélzetre olyan számokkal, mint a „Waterfall”, „PLD”, „Surface”, vagy a „Someone Else”, de hallhattunk olyan régi slágereket is, mint a „Burning”, vagy a „Zodiac”.
A gitárokat hideg, indusztriális szintetizátor-textúrákkal keverő zenéjük élőben elképesztő energiával robbant be. Dave Gahan-szerűen karizmatikus énekkel, agresszív, mégis fülbemászó posztpunk témákkal tarolták le a színpadot, és a legutóbbi albumuk zaklatott, elidegenedett hangulatát egy igazi, táncolható, transzszerű klubélménnyé gyúrták át a közönség számára. Két rendkívül profi, dinamikus és energiával teli formációt láthattunk, az A38 Orr Stúdiója pedig hangosítást és hangulatot tekintve is jelesre vizsgázott ezen a hétvégén (is)!
